Megnézni egy tabletről, mi történik a földeken.

Megnézni egy tabletről, mi történik a földeken.

Az iGazda bekerült a Forbes magazin különszámába, ahol Haász László az iNFOBEX Kft. ügyvezetője kalauzol az mezőgazdaságban hamarosan alapkészségnek számító technológiák között eligazodni.

– Jó napot! – Magának is! – Úgy látom, szép időnk lesz, magasan szállnak a drónok a szántóföldek felett – egy ilyen beszélgetés nem a távoli jövő, hanem már nagyon is a jelen, és nem csak az Egyesült Államokban vagy Japánban, de Magyarországon is. Az információs technológia (IT), az új, innovatív, internetre alapozott megoldások és üzleti modellek az élet minden területén gyorsan elterjednek. Nincs ez másként a mezőgazdaságban sem, ahol az integráció, a gépesítés, a kemizálás és a génmódosítás után az IT-megoldások, a precíziós módszerek adnak újabb lökést a hatékonyság növeléséhez.

Ezt ismerték fel a 2011-ben kifejezetten az agráriumra specializált informatikai szolgáltatások nyújtására alapított Infobex Kft.-nél, amikor két évvel ezelőtt hozzáláttak egy integrált, adatbázis alapú termeléstámogató rendszer fejlesztéséhez. A 2015 áprilisában elindult iGazda funkciói a kapcsolatépítéstől és az elektronikus számlázástól, a virtuális gazdabolton és piactéren át, az olyan legújabb technológiai megoldásokig terjednek, mint a távérzékelés (szenzoros információgyűjtés a mezőgazdasági területről), a térinformatika (a gazdálkodással kinyert adatok feldolgozása, térképi megjelenítése), vagy a precíziós gazdálkodás (a szükséges anyagok optimális felhasználása a hatékonyság növelése érdekében).

– A fejlesztés lényege nem az, hogy valami egészen újat kellett feltalálni. Az egyes elemek már léteztek, és rendelkezésre állt egy sor kutatási eredmény és algoritmus is – mondta lapunknak Haász László, az Infobex ügyvezető igazgatója. Ezeket kellett egy rendszerbe összeépíteni, integrálni, hogy a végeredmény több legyen, mint a részek összessége. Olyan ez, mint a Google robotautója. A kerék, a kormánymű, a motor, a központi vezérlés és a jármű helyzetét érzékelő szenzorok már korábban is léteztek, az újítást az jelenti, hogyan lehet ezeket az elemeket úgy összeépíteni és működtetni, hogy abból egy, önmagát a városi forgalomban is biztonsággal vezérlő gépkocsi legyen – fogalmazott.

Haász László úgy látja, hogy az élelmiszeripari és az ahhoz kapcsolódó alapanyagok árai egyre magasabbak lesznek, ezért a gazdáknak mindinkább kézben kell tartaniuk az előállítási költségeket. Ehhez precíziós gazdálkodásra van szükség, amelyhez a technológia egy része már ma is a földeken van: a több tízmillió forintos traktorok GPS-vezérléssel, centiméteres pontossággal működnek, a kombájnok már a betakarítás közben hozamot és szemnedvességet mérnek. Szenzoros távérzékeléssel mérni lehet a földek aktuális nedvesség és ásványi só tartalmát, vagy a levegő hőmérsékletét és párát. Az így kinyert adatokat be lehet tölteni egy informatikai rendszerbe, és fel lehet vinni egy térképre, amelyről pontosan látszik, hogy hol van szükség öntözésre, műtrágyázásra, növényvédelemre. Ezzel pedig többek között optimalizálni lehet a vetőmagok, a kemikáliák és az üzemanyag felhasználást, amely költséghatékony gazdálkodást tesz lehetővé.

Csakhogy az ehhez szükséges berendezések ma még viszonylag drágák, ráadásul Észak-Amerikával szemben, ahol akár több ezer hektáros, egybefüggő földterületeken folytatnak monokulturális növénytermesztést, Magyarországon a szántók szétaprózottak, sok a kis parcella, amelyeken lassan térül meg az ilyen rendszerek kiépítése. További kihívást jelent, hogy a magyar gazdák leginkább saját tapasztalataikra, valamint ismerőseik, kollégáik ismereteire támaszkodnak, s bár a fiatalabbak számára az informatika, a mobiltechnológia a mindennapok szerves része, azért még nem ez a mentalitás az általánosan jellemző. Az Infobex a megoldást a közösségépítésben látja, az iGazda sok egyéb funkciója mellett közösségi oldal is egyben, amely összehozza a gazdákat, segít abban, hogy kicserélhessék tapasztalataikat. Minél többen használják a rendszert, minél többen veszik igénybe a precíziós gazdálkodást segítő szolgáltatásokat, annál nagyobb, összetettebb adatbázis jön létre, amely hozzájárul a fajlagos költségek csökkentéséhez – mondta az ügyvezető igazgató. Az iGazdának jelenleg mintegy 700 regisztrált tagja van, közülük nagyjából minden második már aktívan használja ezeket az új technológiai megoldásokat.