Hazai termékeket fog népszerűsíteni a Magyar Gasztro Térkép Klaszter

A Magyar Gasztro Térkép Klaszter alapító tagjai:

Magyar Termék Non Profit Kft.
Profi Magyarország Zrt.
Élelmezés Vezetők Országos Szövetsége
Tudatos Vásárlók Egyesülete
Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület
Mirbesz Csoport
TESCO-Global Áruházak Zrt.
Levegő Munkacsoport
Prémium Hungaricum Egyesület
Magyar Gasztro Kontroll Kft.
iNFOBEX Kft.
Chéf Centrum Kft.

A klaszter a hazai termékek piacának fellendítése érdekében egy internetes piacteret indított el, ahol a termelőket és gyártókat már az indulásnál ötszáznál is több regisztrált éttermi és kiskereskedelmi egység várja.

Az elmúlt időszak számos piackutatása bebizonyította, hogy nőtt a fogyasztói affinitás a hazai termékek vásárlására a két-három évvel ezelőtti állapothoz képest. A magyar fogyasztók kétharmada hajlandó ugyanannyit fizetni magyar termékért, mint külföldiért. Ennek ellenére számos hazai élelmiszergazdasági szektorban nem szempont a hazai áru előtérbe helyezése, noha számos gazdasági szakember egyöntetű véleménye az, hogy a hazai termék-kereskedelem élénkítése, a magyar gazdasági fejlődés, a helyi szintű növekedés, és az ezzel összefüggő munkahelyteremtés és bővítés egyik sarokpontja.

Legnehezebb helyzetben a vendéglátási ágazat

Egyes felmérések szerint az élelmiszergazdaság szereplőit vizsgálva hazánkban a vendéglátási ágazat van a legrosszabb helyzetben. Számadatok alapján a Magyarországon működő több mint 14 ezer melegkonyhás üzlet közül talán ötezer igazán működőképes, a többi bezárt vagy vegetál és megpróbál fennmaradni. „Az éttermek a túlélés érdekében egyrészt létszámot csökkentnek, másrészt az alapanyag beszerzéseiken spórolnak, sok esetben a minőség rovására, ami nyilvánvaló, hogy nem a magyar áru vásárlásának kedvez” – teszi hozzá Orsolyák Zoltán. „Az élelmiszer-feldolgozóipar résztvevőinek valamivel jobb a helyzete, főleg akkor, ha külpiacokra is tud termelni a vállalat. Ugyanakkor a nyersanyag beszerzéseknél a magyar mezőgazdaság sok termékből nem tudja a szükségleteket fedezni. Ha az élelmiszer kiskereskedelmet vizsgáljuk, elmondható, hogy a multik, a nagy láncok felismerték a magyar termék portfólió szélesítésének előnyeit, így a klaszter számára cél az, hogy minél több kistermelő áruját bejutassunk a boltokba, betartva a tisztességes kereskedelmi magatartást” – magyarázta az elnök.

Cél: a hazai beszállítók számának növelése és a magyar termékpaletta bővítése

A Profi elsőként nyert 2003-ban a saját márkás magyar termék körben Kiváló Magyar Élelmiszer díjat, ennek mentén döntött a vállalat úgy, hogy a saját márkás termékkörüket folyamatosan minőségi magyar termékkel bővítik. „2008-ra elértük, hogy a saját márkás termékek legalább 80%-a már magyar gyártótól és magyar minőségi alapanyagokból került beszerzésre, és ezt folyamatosan növelni szeretnénk” – mondta el Kincses Zsuzsanna, a Profi Magyarország Zrt. marketing-kommunikációs vezetője. „A jelenlegi partnereinkkel megkeresés alapján dolgozunk, és mivel a piac folyamatosan fejlődik, az igények nőnek az új, magyar, innovatív, minőségi és egészséges termékek iránt, így olyan új beszállítókra számítunk, akik az általunk elvárt kritériumoknak megfelelnek, így a termék kínálatunkkal minőségben és árban egyaránt versenyképesek maradunk” – tette hozzá Kincses.

A magyar beszállítók elkötelezett partnereként, a TESCO-Global Áruházak Zrt egyedülálló lehetőségeket nyújt hazai partnereinek, legyen szó akár egy helyi kisvállalat regionális megerősödését szolgáló szakmai támogatásról, akár egy országos beszállító export piacokhoz juttatásáról. A vállalat 2009-ben indította útjára Regionális Beszállítói Fórum programsorozatát is, mely azoknak az élelmiszeripari közép- és kisvállalkozásoknak szólt, akik mindaddig méretüknél fogva nem válhattak a vállalat partnereivé. A közeljövőben megrendezésre kerülő hatodik fórumon, mellyel immár így az egész országot lefedi majd a rendezvénysorozat, a klaszter is részt vesz. A TESCO célja, hogy még tovább növeljék hazai beszállítóik számát, valamint tovább bővítsék magyar termékkínálatukat. Tapasztalataik azt mutatják, hogy vásárlóik szívesen látnak a polcokon saját régiójukból származó termékeket, amelyek felé fokozott bizalommal fordulnak. A vállalat célja, hogy a kulcs termékkategóriák kínálatát kizárólag magyar származású termékek alkossák. Azonban a hazai beszállítókkal végzett munka során olykor kapacitás- vagy elérésbeli kihívásokkal találkoznak bizonyos termékkategóriákban. A TESCO azért is tartja kiváló kezdeményezésnek a Magyar Gasztro Térkép Klasztert, mert az ilyen kihívások megoldásában a klaszter is segítséget tud nyújtani, hiszen egy közös platformot biztosít a magyar termelői bázisnak és a kereskedelem különböző szereplőinek.

Virtuális piactér alakul a magyar termékkereskedelem erősítésére

A Magyar Gasztro Térkép Klaszter a piaci szereplők hatékony együttműködésére, az egymással való üzleti lehetőségek kialakítására egy online felületet hozott létre. A portál lemodellezi egy valós nagybani piac működését. A piacon csak a Klaszter által hitelesített szereplők, termelők árusíthatnak kiemelt feltételek biztosítása mellett, így figyelemmel az áru követhető eredetére, az árut kísérő dokumentumokra és igazolásokra (termelői igazolványszám, minőségbiztosítási tanúsítványok feltöltésének kötelezettsége, stb.) „Ezek hiányában kereskedni nem lehet a virtuális piacon” – erősíti meg Bereczki Zsolt, a Klaszter menedzsment cége, a Magyar Gasztro Kontroll Kft. ügyvezetője. „A termékek minőségének biztosítása a termelők felelőssége, amihez az e-piactér a piaci viszonyokat modellező működésével járul hozzá, vagyis a piaci mechanizmus, akár már rövidtávon is ki tudja szűrni a nem megfelelő minőségű árukat és a nem megbízható beszállítókat” – teszi hozzá az ügyvezető. Ugyanez mondható el a vevők minősítéséről, vagyis arról, hogy az eladók visszajelzései alapján a vevők minősítése is láthatóvá válik a rendszerhasználók számára. Ez a kölcsönösség alapozza meg a rendszerben megjelenő termékek és maguknak az üzleti kapcsolatoknak az egyre javuló minőségét.

„A klaszter megismerteti a Mirbesz Csoporttal a hazai gasztro- és kiskereskedelmi piac résztvevőit – mondta el Májer András, a Mirbesz Kft. kereskedelmi vezetője a rendszerről. „A jövőben olyan cégek beszállítói lehetünk, akik hasonlóképpen gondolkoznak, mint mi.”

A virtuális piactér minél szélesebb körű kiépítését, hazai elterjesztését, a mezőgazdasági szereplőkhöz való eljuttatását a klaszter tagja, az Infobex Kft. segíti, aki missziójának tekinti a mezőgazdasági vállalatok, gazdálkodók teljes körű informatikai szolgáltatásokkal történő ellátását.

A weboldalon üzletelő vállalkozások a csatlakozásukkal hitet tesznek a hazai előállítású termékek használata és népszerűsítése mellett. A holnaplátogatók pedig tudatosan e vállalkozásokat helyezik előnybe, akár vendéglátói vagy kereskedelmi szolgáltatások tekintetében. „Szélesebb körből, kényelmesebb módon tudjuk kiválasztani a partnereinket, így gyorsan, pontosan fel tudjuk mérni az éppen aktuális árakat, kínálatot, így gyorsabban fogunk jó döntéseket is hozni” – mondta el a rendszer előnyeit hangsúlyozva Kincses Zsuzsanna, a Profi Magyarország Zrt. marketing-kommunikációs vezetője. „Egyszerűbb lesz akciókat szervezni, előreláthatóbban tudunk majd az árakkal, volumenekkel, akár új termékek bevezetésével kalkulálni. Az információáramlás új formája ez, amely megkönnyíti, gyorsabbá teszi a munkánkat, így az általunk kínált új termékek hamarabb kerülhetnek a vásárlóink kosarába” – tette hozzá a marketingvezető.

Egészséges piaci körforgás beindítása a piacon

A klaszter reméli, hogy a kezdeményezés talán be tud indítani egy egészséges körforgást a gazdaságban, ahol megérti a piac minden szereplője és a lakosság is, hogy ha a hazai termelők és vállalkozások termékeit és szolgáltatásait veszik igénybe, akkor azok forgalom növekedése fejlődést és munkahelybővülést is eredményezhet, mely a gazdaság egészére is kihat. „A Mirbesz Kft. 100% magyar tulajdonú cégként szeretné megerősíteni vásárlóit abban, hogy a Kukta termékek használatával egy magyar cég, magyar márkáját erősítik” – ismertette Májer András, a Mirbesz Kft. kereskedelmi vezetője. „Vállalatunk esetében az üzletből befolyt adók itthon maradnak és a magyar gazdaságot erősítik, ami mindannyiunk érdeke, hiszen így segítjük a munkahelyteremtést, és a hazai vásárlóerő megerősödését” – tette hozzá a vezető.

Az önszabályozó politika a magyar termék árak csökkentésének kulcsa

A kezdeményezés kiemelt figyelmet szentel a magyar termékek eladhatóságánál az ár kérdésére, hiszen a szakemberek csak a megfizethető és minőségi terméket tartják a hazai viszonyok és vásárlóerő figyelembevétele mellett piacképesnek. „Jelenleg sajnos számos esetben a magyar termék drágább a külföldinél” – jegyzi meg Orsolyák. A Klaszter e helyzetből való kilábalást abban látja, ha a termelők és a kereskedők egy tanulási és kereskedelmi önszabályozó politikának vetik alá magukat, illetve véleményük szerint jelen összefogással könnyebben kiszűrhetők a nem tisztességes „árfelhajtó” tényezők is.

A magyar élelmiszerek nyomon-követhetőségére és a hazai termények növényvédő-szerekkel történő alacsonyabb terheltségére hívja fel a figyelmet a Premium Hungaricum Egyesület, akik civil szervezetként tartották fontosnak a klaszterhez való csatlakozást. A szervezet célja, a régi hagyományos magyar élelmiszertermelő és -gyártó kultúra életben tartása, ismertté tétele és a magyar áru vásárlására való ösztönzés.

A kezdeményezést a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja

„A Magyar Gasztro Térkép Klaszter kezdeményezése kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy az élelmiszerlánc valamennyi szereplője egy rendszerben jelenjen meg és kapcsolódjon össze” – mondta el Dr. Kardeván Endre államtitkár a klaszter megalakulásának ünnepélyes aláíró ceremóniáján. Az államtitkár beszédében nagyon fontos feladatnak nevezete a kiváló minőségű hazai termékek piaci pozíciójának erősítését, ezt segíti az Országgyűlés által már elfogadott hungarikum törvény is. A klaszter kapcsán üdvözlendő célnak tartja a magyar élelmiszeripari termékek vendéglátóiparban és közétkeztetésben való széles körű elterjesztését. „Nélkülözhetetlen a helyi élelmiszer-előállítás összekapcsolása a közétkeztetést, vendéglátást végző egységekkel, hiszen ez által felértékelődhet a helyi termék fogalma. Nem utolsó szempont az sem, hogy ezeknek a termékeknek nem kell sok száz vagy ezer kilométert utazniuk, amíg eljutnak a fogyasztó asztaláig” – tette hozzá az államtitkár.