Észrevették a piaci rést vidéken

Az iNFOBEX sikerének titka, hogy időben ismerték fel azt a generációváltást a magyar mezőgazdaságban, amelynek révén ezen a területen is felerősödött az informatika iránti igény. A részletekről Haász Lászlóval, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.

– Nem gyakran beszélgetünk mezőgazdasági fókuszú cég vezetőjével. Hogyan került közel ehhez a területhez?

– Miután végeztem a tanulmányaimmal, szoftverfejlesztőként kezdtem el dolgozni. Akkor még banki ügyviteli rendszereket készítettünk, utána váltanom kellett, és létrehoztunk egy olyan vállalkozást, amely alapvetően geodéziai tevékenységeket végzett, mellette pedig informatikai szolgáltatásokat nyújtott. Talán ez volt az első kapcsolódási pont. Már a ’90-es években elkezdtünk dolgozni térinformatikai megoldásokon, már akkor voltak légifotó-feldolgozásaink, és részben a mezőgazdaság szereplőinek próbáltunk térképi megjelenítéseket biztosítani. A sors később úgy hozta, hogy egy vállalatirányítási rendszer kapcsán váltottam az Axiálhoz, ahol CIO-ként tevékenykedtem, és megismerkedhettem a mezőgazdaság szereplőivel, igényeikkel. 2011-ben aztán arra jutottunk, hogy célszerű volna egy olyan vidéki, informatikai szolgáltató céget létrehozni, ahol az elsődleges célközönséget a mezőgazdaságban dolgozók teszik ki. Erre alapult meg az iNFOBEX.

– De miért pont a mezőgazdaság?

– Mert az elmúlt évek tapasztalatai ezt sugallták. Ezen a területen jelenleg is generációváltás zajlik, a fiatal termelők már sokkal nyitottabbak az új technológiákra. Nemcsak kimondottan a szűken vett informatikai megoldásokra, de például a precíziós gazdálkodásra, távérzékelési megoldásokra, pilóta nélküli repülő eszközökkel történő felvételek készítésére, és ezekre hajlandóak pénzt is áldozni. Tíz évvel ezelőtt ez még teljesen másképp nézett ki.

– Miben rejlik a vállalat sikere?

– Két dolgot emelnék ki. Egyrészt sikerült nagyon jó csapatot összeszednünk, tagjainak tudása lefedi a teljes igénypalettát. Másrészt centralizált országunk miatt az informatikai cégek jellemzően Budapesten találhatók, vidéken ritkaságszámba mennek. Mi is ilyen üde színfolt vagyunk, hisz Budapesten kívüli, főleg az agráriumnak szolgáltató cégként ismernek minket.

– Mennyire nehéz a munkát és magánéletet összeegyeztetnie?

– Nagyon. Édesanyám szokta mondani, hogy legalább annak az időnek a töredékét fordítsam magamra, mint amennyit a vállalat ügyeivel töltök. Ez egy fiatal cég, sokat kell dolgozni a sikerekért.

– Mennyire tudja segíteni a családja a munkájában?

– Rengeteg munkát végeznek el otthon helyettem. Jól tudják, azzal, hogy kilépek a munkahelyről, még nem ért véget a munkanap. Nagyon sokat köszönhetek nekik, de úgy gondolom, hogy bármelyik kollégám hasonlóképp vélekedne.

– Azért nyilván jut némi ideje a lazításra is. Ilyenkor mit csinál szívesen?

– A Duna partjánál lakunk, szívesen vagyok a környékén, van egy kis nyaralónk is, ahol lehet horgászni, barátokkal sütni-főzni. Szeretem a természetet, az erdőket, szerencsére nagyon közel van Gemenc, ahol nagyokat szoktunk túrázni.

forrás: itbusiness.hu